– Tudja mit? Inkább hordja el a Gellért-hegyet, vagy lapátoljon ki minden homokot a Szaharából. Kevesebb idegeskedéssel, idővel, de leginkább jóval kevesebb pénzzel jár – adta a jó tanácsot, teljesen ingyen Snájdig Pepi Belaminak a Zsibbadt brigádvezető teraszán. Tette ezt ama mondatot követően, hogy a külváros nyugalmazott szépfiúja kijelentette: az ő fürdőszobájuk immáron olyan elhanyagolt, hogy igényesebb sertések sem fürdenének a kádjukban. Ezért aztán felújításba vágják a fejszéjüket, meg az összes megtakarított pénzüket.

– Na, ha magának van annyi pénze, amennyi egy panel fürdőszoba felújításához kell, jobb, ha őrzővédő szolgálatot is szerződtet, mert momentán annál kevesebb pénzért is jól fejbe vernek egy embert sötét sarkon, világos bézbólütővel – vigasztalt még egyet Belamin Plüss Eta. A megrendült, de szándékától el nem tántorított vénülő széplegény mindezek után kijelentette, hogy pesszimizmusuk nem illik egy, de még két darab uniós polgárhoz sem, és elviharzott a legközelebbi csempebolt felé.

– Csempe is, járólap is, az mind, összesen, valamennyi kedvezményünkkel 72 ezer forint, és ennél olcsóbban úgyse kap sehol – közölte Bótos Ottó kínálómenedzser Belamival és bé nejével, Görcs Jolánnal, amikor a fürdőszoba felújítási akció első állomásaként megérkeztek a város hetvenkilencedik csak és kizárólag lakásfelújításra szakosodott boltjába.

– De hát egy panel vécé, meg egy hozzá illesztett fürdőszoba mindössze akkora, hogy egy pincsikutya három részletben tud vakkantani, nem hogy megfordulni – álmélkodott Belami az árak, meg a felújításhoz szükséges négyzetméternyi csempék láttán. Ottót, a Bótost momentán a pincsi kutyák fordulási szokásai nem érdekelték, így aztán Belamiék két üzlettel arrébb elköltöttek fürdőkádra, mosdóra, vécére, szerelvényeknek nevezett csapokra, kütyükre, bizgentyűkre, ki- és beegészítőkre, meg egy krómozott drótnak látszó, ám annál is igényesebb dizájnként a polcon fetrengő vécépapírtartóra 94 darab ezrest. Időközben a mesterek már verték a falat oly hevülettel, mintha abban a reményben dolgoznának, ők szabadítják ki fogságából Kőműves Kelemennét. A munkadíjról elmondták, hogy az se nem lesz kevés, se nem tűnik majd soknak, vagyis hívják nyugodtan reális árnak azt a kétszázvalahány meg még tízezer forintot, amit vízszereléssel, meg rézcsövekkel együtt majd a hadművelet végén le kell perkálni.

- De hát ez tényleg reális ár – mosta föl férjét Görcs Jolán.

- Tudom én, én ne tudnám? – helyeselt Belami, majd egy áruda vécéjében kisebb harakirit követett el saját magán egy lapradiátorral.

- Mit gondolsz, drágám, ha felcsempézik a falat ezek a drága jó szakemberek, nem illene rá egy tükrös szekrény is? Mert hogy momentán láttam egy olyat, s nem is kértek érte többet 47 ezer forintnál – érdeklődött férjénél Jolán. Majd heves mozdulatokkal elrángatta Belamit egy olyan kiállítási darab elől, amire 345 ezer 990 forint volt írva, és fürdőszoba szekrényként funkcionál majd egy hányatott sorsú áfacsaló kacsalábra szerelt villájában.

- Tükrös szekrény? Naná, vegyünk mindjárt kettőt! – ujjongott Belami, Jolán, pedig több eladót is megnyugtatott, hogy férje koránt sincs olyan állapotban, hogy kényszerzubbonyt kéne ráadni.

- Meg egyéként is, ha most elviszik benyugtatózni, ki fog eljönni velem kádszifonért, meg vécényomó hengeres hacukáért? – érdeklődött Jolán egy ajtófélfától, ami morc maradt és szótalan.

A Panel Pál lakótelep panel lakásának panel fürdőszobájában egyébként minden munkafázis remekül haladt, a szomszédok a zajtól csak ritkán rángatóztak, a fal is legfeljebb öt helyen nyilatkozott úgy, hogy ő inkább tán kidőlne, és csupán a fürdőszobáról derült ki, hogy a 160 centis kád oda ugyan be nem fér, mert hogy a méretek hibáznak.

- Ugyan ne panaszkodjon már, hiszen a nagy mű elkészült, s Jolán olyan büszke rá, hogy csempevágót lehetne vele fogatni – legyintett Belami jajszavára Smúz apu a Zsibiben.

- De hát 450 ezer forint, éppen annyi volt. Tudják maguk, mi pénz az?

- És nem megérte? Meg egyébként is mit hitt? Egy olyan lakásban, ami a szabadpiacon ér, még válság idején is, vagy 7-8 milliót, mégis mennyiért reparálnak egy fürdőlikat, komplett budival együtt? – kérdezte Cink Enikő.

- Hét-nyolc milliót? Akkor én milliomos vagyok? – öntötte el vagy kilenc vigyor Belami arcát, és Józsi csapos felé fordult. De Józsi jelzéséből gyorsan kiolvasta: a Zsibbadt brigádvezetőben a panel betonjába kötött milliók még egy nagyfröccshöz sem nyújtanak elég fedezetet.