Elárulná, mit keres olyan cikázó szemvillanásokkal a napilapok hasábjain? - állt Belami mögé Snájdig Pepi a Zsibbadt brigádvezető nagytermében. Írhatnám úgy is: a Panel Pál lakótelep elhíresült kocsmájának egyetlen termében (nem számítva a budit, ahol eddig már 328 ÁNTSZ-ellenőr kapott szívgörcsöt a látványtól), de hát az mégsem lenne olyan elegáns így, báli szezon idején. Mint ahogy Belami válasza sem sorolható a legveretesebb, magyar nyelven tett megnyilatkozások közé, ugyanis a tényközlést egy cifra káromkodással vezette be. Ennek idézésétől most eltekintünk, ám a lényeg talán így is érthető:

- Hogy mit keresek? Hát a boltosok nyilatkozatait, amelyben örömmel, sőt mi több, a meghatottságtól könnyes szemekkel és még könnyesebb szavakkal közlik a nagyérdemű vásárlóközönséggel: tekintettel az évek óta nem tapasztalt benzinár csökkenésre, hány százalékkal mérséklik a náluk kapható termékek árait.

- Tessééééék? - nyúlt Snájdig szája, mint a kétnapos, gumírozott teszkókifli, de még Bika Jenő is jelezte, hogy nem igazán tudja követni a külváros nyugalmazott szépfiújának eszmefuttatását.

- Mit nem lehet ezen nem érteni? – ugrott fel a székéről Belami, majd egy ki tudja honnan szerzett fehér lapot kapott elő a zsebéből, azt rögvest kirajzszögezte a Minek Dönci homlokát takaró sapkára. Ezt követően Józsi csapostól zsákmányolt egy tollhoz hasonlatos tárgyat. És – mint mondta – szemléltetésül egy grafikont rajzolt, hogy még az is lássa, miről beszél, akinek agyműködésétől nem igazán elvárható, hogy alámerüljön a közgazdaságtan rejtelmeibe.

- Mint látják, itt a papír tetején látható egy iksz, ami azt mutatja, hol is tartott a benzin ára mondjuk egy évvel ezelőtt – nyújtózkodott Belami, hogy minél magasabban tudja a papírra illeszteni a jelet. - Ezt pedig itt a lap alján azt jelzi, hol áll most a benzin ára – guggolt le a kiérdemesült szépfiú, de olyan mélyre, hogy orrát kidörzsölte a közelben ácsorgó Plüss Eta gumicsizmája.

- Na most kérem: az első iksz idején a boltosok bejelentették, hamarosan tömeges öngyilkosságot követnek el, mert az irtóztatóan magas üzemanyagárak miatt oly mértékben megdrágult a termelés, a szállítás, de még a svájci sapkán fityegő villámhárító is, hogy azt már nem lehet kigazdálkodni. Vagyis senki ne lepődjön meg, ha egy közepesen dagadt zsömle cserearányos lesz a Hollandiából importált gyémántgyűrűvel. A kamionosok azt panaszolták a médiában, hogy nincs más útjuk, mint áttérni a lendkerekes négyökrű szekérre, mert ennyi pénzt már nem lehet kifizetni a naftáért, tartalékaikat feléltél, autójuk tankja szárazabb, mint a Szahara. Emlékeznek még ezekre a szavakra? - zárta monológját Belami. Majd látva a butábbnál is butább tekinteteket, így folytatta.

- És bizony akkor emelkedtek is az árak. Aztán most itt ez a másik iksz – mutatott Belami a papír alján tartózkodó jelre –, a benzin olcsóságát jelzi, de csodák csodája, mindenki hallgat. A kamionos nem nyilatkozik: itt az ideje, hogy olcsóbban szállítsak, a pék nem mondja, holnaptól 150 forint helyett csak 120 lesz a túrós-mákos csigaház, krumplisalátával. Egészen pontosan minden kereskedő, szolgáltató hallgat, mint  - és ekkor Belami kereste az odaillő szót –, mint nyuszi a fűben.

- Pontosabban magyarázza: nem olyan szoros az összefüggés a benzinárak csökkenése és a termékek árai között, mint azt a laikusok gondolják – szólt közbe Firnájsz Egon, és vidáman kirúgta a széket Cink Enikő alól, mert azt gyanította: Encike, mérhetetlen sok eszével netán bekapcsolódik a beszélgetésbe.

- Vagyis azt mondják, át vagyunk verve? - ráncolta a homlokát Hergejj Bella, aki különösen árérzékennyé vált, mióta munkanélküli státuszban kereste a helyét a magyar gazdaság körforgásában.

- Átverve? Ugyan, hova gondol? Csupán egy különleges országban élünk. A világ olyan pontján, amit a világgazdaság hatásai csak akkor érintenek, ha azok áremeléssel járnak. Gondoljanak olyan legendás időkre, amikor a nem lesz gázáremelés kormánya tizenhatszor emelte a gáz árát. Ám messze elkerülnek eme hatások, ha árcsökkenés üt be. És mindig mindenre van magyarázat. Mert ha a magyarázkodás olimpiai sportág lenne, mi selejtező nélkül indulhatnák az összes olimpián – ült vissza a helyére Belami. Majd szúrós szemmel nézett Józsi csaposra.

- Hiába bámul rám. Mert az igaz, hogy olcsóbb a benzin, de drága a víz, így tőlem ne is várják, hogy kevesebbért mérem a fröccsöt – jajgatott Józsi, majd elegáns mozdulattal levakarta arcáról azt a felmosórongyot, amit Snájdig Pepi ajánlott küldeményként postázott neki Belami közgazdasági jellegű előadása után.

Bátyi Zoltán